Esélyegyenlőségi Program Szajol

Nyomtatható változat

Tartalom

 

Cím                                                                                                                                                                                           oldal

I. Bevezetés
4

II. A település bemutatása
5

III. Értékeink, küldetésünk
10

IV. Célok
10

A HEP helyzetelemző részének célja
11

A HEP IT célja
11

V. A Helyi Esélyegyenlőségi Program helyzetelemzése (HEP HE)
12

1. Jogszabályi háttér bemutatása

1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
12

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása
12

2. Stratégiai környezet bemutatása

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal
12

2.2 A Helyi Esélyegyenlőségi Program térségi, társulási kapcsolatainak bemutatása
13

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából

       releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok
13

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

3.1. Jövedelmi és vagyoni
13

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció
14

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez

       kapcsolódó támogatások
23

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció
25

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete
28

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés
29

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása
31

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi

      Tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal
32

3.9 Következtetések, problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása
32

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

4.1 A gyermekek helyzetének általános jellemzői
33

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége
36

4.3 A hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő

       gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése
36

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyermekek

       közoktatási lehetőségeik és esélyegyenlősége
39

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása
45

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége
45

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások
48

5.3 Családtervezés, anya és gyermekgondozás területe
48

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak
49

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások
49

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben
49

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra

       irányuló kezdeményezések
50

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása
50

6. Idősek helyzete, esélyegyenlősége

6.1 Az idős korú népesség fő jellemzői
50

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete
51

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet

       gyakorlásához való hozzáférés
52

6.4 Az időseket az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen
54

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása
54

7. Fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlőség

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémája
54

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeli ellátása, kedvezményei
55

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet

       gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés
56

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása
56

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők

     társadalmi felelősségvállalása
57

9. A Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánossága
58

VI. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
59

1. A HEP IT részletei
59

2. Összegző táblázat
74

3. Megvalósítás
81

4. Elfogadás módja és dátuma
86

 

 



 

 

 

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

 

 

I. Bevezetés

 

 

Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szajol Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.

 

Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait[1], valamint az önkormányzat fenntartásában, üzemeltetésében lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira.

Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

 

Szajol Község Esélyegyenlőségi Programjának alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség, és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését.

A szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek és felnőttek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében.

 

A programalkotás során gondoskodunk a helyi esélyegyenlőségi program és az általunk készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról.

Az Esélyegyenlőségi Program első részében elkészítjük a településünk helyzetelemzését. 

A komplex Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzési részének célja megállapítani a településen élő hátrányos helyzetű lakosság a teljes lakossághoz viszonyított foglalkoztatatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatószámait, ami alapján feltárható az esélyegyenlőtlenségi problémák köre. 

Ennek megfelelően a Helyzetelemzés tartalmazza a településen élő teljes lakosság, ezen belül a hátrányos helyzetű lakosság foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi hátrányok szerinti megoszlását a megfelelő adatok összegyűjtésével, és a települést jellemző esélyegyenlőségi problémák meghatározásával. Adathiányosság esetén ezek pótlására szóló tervet.


 

II. A település bemutatása

 

 SZAJOL JELLEMZŐI

 

Szajol község bemutatása, földrajz elhelyezkedése

  

Szajol az Alföld közepén, Budapesttől 110 km-re, Szolnoktól mintegy 10 km-re keletre fekszik, a Tisza és egy hajdani morotvája közé beékelve. A települést a 4-es számú főút szeli ketté. Északon a Holt-Tisza part határolja az Ófalut, míg délen egészen a vasútvonalig érnek az újtelep lakott területei.

Flórájára a tölgy, kőris, szil ligeterdők, a kőris - mézgásér láperdők, bokorfüzesek, fűzligetek a jellemzők. Állatvilágában kis és nagyvadak egyaránt élnek. A Tisza folyó hullám- terének jellegzetes madarai a vörös vércse, a kiskócsag és a partifecske. A horgászok kedvenc táborozóhelye az Ófalu tőszomszédságában kanyargó mintegy 8 km hosszú Holt-Tisza ág.

Szajol már az őskorban a Körös kultúra időszakában lakott hely volt. A Felső-földön cölöpszerkezetes patics falu házat tártak fel.

Szajol neve először 1261-ben fordult elő egy IV. Béla által kiadott oklevélben Zoyli alakban. 1332-ben Sael, Sayl, Zayla alakokban fordult elő az oklevelekben.

 

A Szayoli nemesekről tesz említést IV. Béla királynak az 1339-ben átírt oklevele is. A község nevét Zayli, majd Szayl, Zayla írásmódokkal láthatjuk az oklevelekben.

Neve feltehetően török eredetű, jelentése „előkelő”. Szajol a szolnoki várispánsághoz tartozott. A település, mint nemesi közösség mereven elzárta az utat a nagyobb számú idegen letelepedők előtt. Birtokosai 1339-től a Szajoli, Simonfi, Kompolti, Országh családok voltak. Nemesi családjai a Fejér, Hegedűs, Lajkó és Török családok

A török hódoltság alatt a népesség erősen megfogyatkozott, 1576-ban 13 tizedfizető lakosa volt. A település török időben is megmaradt katolikus hiten.

Az 1848 után épített vasútvonalak Szajol-Szolnoknál találkoztak, így Szajol tulajdonképpen Szolnok „élő csomópontjává” vált, ezután nagyszámú vasutas réteg alakult ki.

A vasútépítés nagy lendületet adott a falu fejlődésének a XIX. század második felében. A Szolnok-Debrecen vonalat 1857ben adták át. 1885-ben felavatták a kunszentmártoni vonalat, amely 1887-ben Szentesig, 1893-ban pedig már egészen Hódmezővásárhelyig ért. A település vasútállomásán halad át az 1858-ban megnyitott Püspökladány- Nagyvárad s a Szolnok-Arad vonal is.

1872. augusztus 4-én kelt és szeptember 19-én jóváhagyott szabályrendelet értelmében Szajol nagyközséggé alakult. 1876-ban az akkor megalakult Jász-Nagykun-Szolnok megye települése lett.

Az első Katolikus Olvasókör 1900-ban jött létre. A Vasutasok Köre 1928-ban alakult meg.

 

Településünk nevezetességei:

 

·         Szajoli Katolikus Templom

·         Szajoli Református Templom

·         Szent István szobor

·         Nepomuki Szent János szobor

·         Az 1994. december 2-ai vasúti baleset áldozatainak emlékműve


 

1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén

 

Változás

2007

3938

 

2008

3942

100%

2009

3886

99%

2010

3795

98%

2011

3734

98%

2012

3779

101%

                                               Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Szajol összlakossága a legutóbbi adatok alapján 3779 fő. Egzakt adattal az állandó lakosságot tekintve még nem találkoztunk, mivel a különböző nyilvántartások, felmérése eredményeként a népességszám soha nem mutatott két egyforma értéket. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a település lakónépessége 4000 fő körül alakult az elmúlt évek során. A 2007. évtől vizsgálva folyamatos, enyhe mértékű csökkenés figyelhető meg, amely az adatok tanúsága szerint az elmúlt évben megállni látszik.

 

2. számú táblázat - Állandó népesség

 

%

nők

férfiak

összesen

nők

férfiak

1956

2000

3956

49%

51%

0-2 évesek

 

 

88

 

 

0-14 éves

246

312

558

44%

56%

15-17 éves

73

57

130

56%

44%

18-59 éves

1098

1277

2375

46%

54%

60-64 éves

135

102

237

57%

43%

65 év feletti

404

252

656

62%

38%

                Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

 

Az adatokból kitűnik, hogy a férfiak születési arányszáma meghaladja a nőkét, azonban a kor előrehaladásával a trend fokozatosan megfordul a nők javára és az országos átlaghoz hasonlóan településünkön is jóval magasabb az idős korúak körében a nők aránya. (62 % - 38 %)

 

3. számú táblázat - Öregedési index

 

65 év feletti állandó lakosok száma (fő)

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő)

Öregedési index (%)

2001

872*

596

146,3%

2008

664

594

111,8%

2009

666

597

111,6%

2010

657

568

115,7%

2011

656

558

117,6%

2012

660

541

122,0%

                Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

* A TEIR adatbázisban erre az évre vonatkozóan csak 60 év feletti állandó lakosságszám áll rendelkezésre.

 

* A TEIR adatbázisban erre az évre vonatkozóan csak 60 év feletti állandó lakosságszám áll rendelkezésre.

 

Az adatok elemzése alapján megállapítható, hogy településünkre is jellemző a folyamatos elöregedés, amely a 2012. évben már elérte a 122%-os arányt. Általános társadalmi problémáról van szó, tehát amely hosszú távon a településünkön is komoly problémát okozhat, figyelembe véve a munkanélküliségre, és ezen belül különösképpen a fiatalok munkanélküliségére vonatkozó adatokat.

 

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások

 

állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

egyenleg

2008

110

138

-28

2009

78

154

-76

2010

60

97

-37

2011

70

63

7

2012

NA

NA

NA

                  Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

 

A 2008. évtől tekintve az adatokat folyamatos elvándorlás, azaz a lakónépesség csökkenése volt jellemző a településre, amely az elmúlt években kedvező fordulatot vett, és ha szerény mértékben is, de a statisztikai adatok alapján növekedett a település állandó lakosainak a száma.

 

5. számú táblázat - Természetes szaporodás

 

élve születések száma

halálozások száma

természetes szaporodás (fő)

2008

31

46

-15

2009

29

56

-27

2010

30

47

-17

2011

27

54

-27

2012

31

45

-14

                Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Ahogyan az állandó népesség adataiból is látszott évről-évre kevesebb gyermek született és elöregedő társadalomként a halálozások száma folyamatosan meghaladja a mai napig is az élve születések számát. A kiugró időszak a 2011. év volt, ahol a halálozások száma már a duplája volt az élve születések számának.

 

Összességben tehát azt lehet mondani, hogy Szajol község lakosságának életkor szerinti összetétele megfelel az országos átlagnak és egyáltalán nem mondható kedvezőnek. Továbbra is alacsony a gyermek korosztály mértéke, és a településre is jellemző a lakosság elöregedése. A nemzetiségi összetételt tekintve Szajol nem mondható megosztott településnek, sem bejegyzett, sem egyéb módon felvállalt nemzetiség vagy kisebbség nem található a településen. Tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályok szelleméből következően csak az minősül nemzetiségnek vagy kisebbségnek, aki hivatalosan annak vallja magát, erre eddig Szajolban nem került sor. Ennek megfelelően a nemzetiségi vagy kisebbségi érdekek védelmében külön intézkedésekre nem volt szükség, szegregációval vagy negatív diszkriminációval nem találkoztunk az elmúlt években. Ez a szegregációmentesség jellemző a lakhatási, az oktatási, az egészségügyi, a szociális és egyéb ellátási területen is.

 

III. Értékeink, küldetésünk

 

Szajol Község védendő értéknek tekinti a szegregációmentességet, a diszkriminációmentességet, a hátrányos megkülönböztetés valamennyi válfajának elutasítását, az egységes, mindenki számára egyenlő feltételek mellett igénybe vehető nemzeti közszolgáltatási rendszer működtetésének biztosítását, Magyarország Alaptörvényéből és jogszabályaiból eredő jogok biztosítását és a kötelezettségek végrehajtását.

Településünk küldetése - a békés egymás mellett élés feltételei mellett – a helyi közösségformálás, a nemzeti értékek védelme a helyi hagyományok ápolása és másokkal történő megismertetése, az eltérő emberi adottságok és értékrendek elfogadtatása a társadalom valamennyi résztvevőjével.

 

IV. Célok

 

A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

 

Szajol Község Esélyegyenlőségi Programjának alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség, és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését.

A szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek és felnőttek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében.

 

A Program készítése során kiemelt figyelmet fordítunk: 

 

  •  az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre;
  •  az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre;
  •  a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre;
  •  olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket.

 

Célunk az, hogy intézményeinkben, működésünk során érvényesüljön a:

 

·          szegregációmentesség; 

·          diszkriminációmentesség; 

·          a társadalmi integráció támogatása; 

·          a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása; 

·          a hátrányos megkülönböztetés tilalma;

·          egyenlő bánásmód betartása;

·          az emberi méltóság tiszteletben tartása,

·          a társadalmi szolidaritás kialakítása.

 

Az esélyegyenlőség előmozdításához szükséges intézkedéseket jelen stratégiai tervben, alapdokumentumban rögzítjük.

 A helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében a köznevelési intézmény esetében – az óvoda kivételével – együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

 

A HEP helyzetelemző részének célja

 

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen.

E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat.

További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.

 

A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

 

A HEP IT célja

 

Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából.

További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt.

Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

 

 

V. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

 

1. Jogszabályi háttér bemutatása

 

1.1  A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

 

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,

  • a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és
  • a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a
  • a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)
  • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)
  • a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)
  • az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)
  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)
  • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

 

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.

 

Az esélyegyenlőségi célcsoportokat (nők, nemzetiségiek, mélyszegénységben élők, idős korúak) tekintve az önkormányzat évekkel ezelőtt elfogadta az esélyegyenlőségi programját, illetve intézkedések sorozatával biztosította a közszolgáltatások mindenki által egyenlő feltételek mellett történő igénybevételének lehetőségét. Ennek egyik fontos momentuma volt a közintézmények akadálymentessé tétele.

 

2. Stratégiai környezet bemutatása

 

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal

 

Az önkormányzat jelenleg is rendelkezik több évre szóló gazdasági programmal, településrendezési tervvel, illetve a közép és hosszú távú vagyongazdálkodási tervvel, valamint a költségvetés tervezése során is figyelembevételre kerültek, kerülnek az esélyegyenlőséget célzó vagy szolgáló intézkedések gazdasági, társadalmi elvárásai és azok hatásai. Emellett a különböző önkormányzatokkal való együttműködés során a társulási együttműködésekben is kiemelt szerepe van az esélyegyenlőség minden szintű és formájú biztosításának.

 

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása

 

Mint ahogy már említettük a helyi esélyegyenlőség biztosítása szorosan kapcsolódik a környező, illetve a különböző típusú önkormányzatok közötti együttműködés rendszeréhez. Jelenleg is több településközi társulásnak is tagja önkormányzatunk, amelynek során kiemelt figyelmet kap a diszkrimináció mentesség, a szegregáció mentesség, a mélyszegénységben vagy fogyatékkal élők társadalmi helyzetének teljes körű feltárása és a javítási lehetőségek feltérképezése. A szociális szolgáltatások folyamatos biztosítása mellett minden olyan programban igyekszik az önkormányzat részt venni, akár társulás keretében, akár önállóan, amelyek a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi beilleszkedését vagy életszínvonalának emelkedését szolgálják, pl. szociális tűzifa programban való részvétel.

Külön ki kell emelnünk a szociális közszolgáltatások érdekében évek óta sikeresen működő Besenyszög központú társulást, amelynek profilját ebben az évben szeretnénk kibővíteni az időskorúak nappali ellátásával kapcsolatos szolgáltatásokkal. Ezzel újabb veszélyeztetett társadalmi réteg szegregációját szeretnénk megakadályozni, egy kicsit visszahozva az idős embereket a mindennapi közösségi, társadalmi életbe.

 

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása

 

Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatrendszer nagyrészt a TEIR bázisán nyugszik, de több olyan adatbázissal is rendelkezik az önkormányzat, amelyek a település adottságaiból eredően három legveszélyeztetettebb réteg, a gyerekek, az időskorúak és a mélyszegénységben élők alapvető adatait tartalmazzák. Ezek segítségével lehetőségünk van feltárni az említett rétegeket érintő problémákat, hiányosságokat és amennyiben szükséges, alapjául szolgálnak a megfelelő intézkedések megtételének. E tevékenység tekintetében az önkormányzat szorosan együttműködik a társhatóságokkal, elsősorban a Rendőrséggel, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a szenvedélybetegekkel foglalkozó szervezetekkel, a potenciális áldozattá válás témakörében tevékenykedő szakmai szervezetekkel. Ezeken túlmenően évek óta működik a településen a helyi civil szervezeteket tömörítő Települési Civil Kerekasztal, amelyben a település szinte valamennyi rétegét átfogó társadalmi szerveződések igyekeznek közreműködni a lakosságot érintő problémák megoldásában.

 

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

 

Hosszú évek óta a fokozatos elszegényedés tapasztalható a településen, amelyet a 2007/2008-ban kirobbant gazdasági válság tovább súlyosbított. A hitelválság, az eladósodás és a növekvő munkanélküliség emberek tucatjait hozta kilátástalan helyzetbe és sokuknak egyetlen segítsége az önkormányzat volt. Ebből eredően jelentősen megszaporodtak a rendkívüli segély kérelmek, és a korábbi napi megélhetési problémák mellett egyre nagyobb számban jelentek meg a közmű cégek felé felhalmozott lakossági tartozások. Különösen télen jelentett és jelent ez nagy problémát, amikor fűtésszezon van. Az önkormányzat a katasztrófavédelemmel és más erre szakosodott szervezetekkel folyamatosan figyelemmel kíséri az úgynevezett egzisztenciálisan veszélyhelyzetbe került embereket és igyekszik a rendelkezésére álló anyagi, technikai eszközökkel segítséget nyújtani. Igen súlyos probléma továbbá, hogy az eladósodás következtében többen az ingatlanuk áron alul történő értékesítésével próbálnak menekülni a helyzetből. Jelenleg még nem probléma a településen a hajléktalanok ellátása, de új önkormányzati feladatként a közeljövőben nem kizárt, hogy szükség lesz ennek megoldására.

 

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció

 

Az Flt-ben és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is.

 

a)      Foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya

 

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma

év 

15-64 év közötti lakónépesség (fő)

nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

férfi

összesen

férfi

összesen

%

%

%

2008

1330

1459

2789

75

5,6%

95

6,5%

170

6,1%

2009

1314

1189

2503

100

7,6%

172

14,5%

272

10,9%

2010

1304

1448

2752

109

8,4%

162

11,2%

271

9,8%

2011

1306

1436

2742

138

10,6%

136

9,5%

274

10,0%

2012

1229

1383

2612

124

10,1%

126

9,1%

250

9,6%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

 

 

 

 

 

 

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

 

 

2008

2009

2010

2011

2012

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

170

272

271

274

0

20 éves és fiatalabb

1

9

10

11

 

%

0,6%

3,3%

3,7%

4,0%

#ZÉRÓOSZTÓ!

21-25 év

30

42

49

42

 

%

17,6%

15,4%

18,1%

15,3%

#ZÉRÓOSZTÓ!

26-30 év

11

32

17

22

 

%

6,5%

11,8%

6,3%

8,0%

#ZÉRÓOSZTÓ!

31-35 év

25

40

45

33

 

%

14,7%

14,7%

16,6%

12,0%

#ZÉRÓOSZTÓ!

36-40 év

25

35

25

30

 

%

14,7%

12,9%

9,2%

10,9%

#ZÉRÓOSZTÓ!

41-45 év

29

41

36

38

 

%

17,1%

15,1%

13,3%

13,9%

#ZÉRÓOSZTÓ!

46-50 év

16

20

24

29

 

%

9,4%

7,4%

8,9%

10,6%

#ZÉRÓOSZTÓ!

51-55 év

28

38

42

38

 

%

16,5%

14,0%

15,5%

13,9%

#ZÉRÓOSZTÓ!

56-60 év

5

15

21

29

 

%

2,9%

5,5%

7,7%

10,6%

#ZÉRÓOSZTÓ!

61 év felett

0

0

2

2

 

%

0,0%

0,0%

0,7%

0,7%

#ZÉRÓOSZTÓ!

                Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya

év 

nyilvántartott/regisztrált munkanélküli

180 napnál régebben regisztrált munkanélküli

%

férfi

összesen

férfi

összesen

férfi

összesen

2008

75

95

170

45

57

102

60,0%

60,0%

60,0%

2009

100

172

272

62

84

146

62,0%

48,8%

53,7%

2010

109

162

271

70

91

161

64,2%

56,2%

59,4%

2011

138

136

274

67

56

123

48,6%

41,2%

44,9%

2012

123

113

236

61

51

112

49,6%

45,1%

47,5%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma

év 

18-29 évesek száma

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma

férfi

összesen

Férfi

összesen

%

%

%

2008

271

358

629

6

2,2%

5

1,4%

11

1,7%

2009

264

352

616

8

3,0%

14

4,0%

22

3,6%

2010

253

333

586

15

5,9%

15

4,5%

30

5,1%

2011

251

328

579

20

8,0%

10

3,0%

30

5,2%

2012

254

313

567

13

5,1%

10

3,2%

23

4,1%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

A fenti táblázatokból is egyértelműen látszik, hogy 2011-ig a nyilvántartott munkanélküliek száma folyamatosan növekedett. Ezt követően valamivel kedvezőbb tendencia kibontakozását lehet látni, melyhez nagyban hozzájárul a néhány éve működő közfoglalkoztatási program.

 

b) Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága

 

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség

év 

15 éves és idősebb lakosság száma összesen

15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma

összesen

férfi

összesen

férfi

Összesen

férfi

 

%

%

%

2001

3328

1718

1610

0

NA

NA

3328

100,0%

1718

100,0%

1610

100,0%

2011

3499

1770

1729

0

NA

NA

3499

100,0%

1770

100,0%

1729

100,0%

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés

 


 

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

év

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint

8 általánosnál alacsonyabb végzettség

8 általános

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség

 Fő

%

%

%

2008

170

5

2,9%

61

35,9%

104

61,2%

2009

272

4

1,5%

83

30,5%

185

68,0%

2010

271

5

1,8%

79

29,2%

187

69,0%

2011

274

7

2,6%

93

33,9%

174

63,5%

2012

0

 

#ZÉRÓOSZTÓ!

 

#ZÉRÓOSZTÓ!

 

#ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők

 év

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

%

2009

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2010

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2011

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2012

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

 


 

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában

 év

középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen

szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők

szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők

gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők

%

%

%

2009

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2010

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2011

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2012

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

 

A regisztrált munkanélküliek esetében viszonylag magas arányt képviselnek azok, akik 8 általános vagy ennél alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek. Az ő elhelyezkedési esélyeik országos szinten is nagyok nehezek, települési szinten pedig gyakorlatilag csak a közfoglalkoztatás tudja ezeket az embereket visszavezetni a munka világába. Általánosságban jellemző, és a 3.2.7. és 3.2.8. táblázatok alapján is látható, hogy felnőttoktatásban akár általános iskolai, akár középfokú iskolai szintű gyakorlatilag nincs részvétel. Ez egyrészt mutatja a hazai felnőtt oktatás nem kielégítő színvonalát, másrészről lehet olyan oka is, hogy a legalább általános iskolai végzettség megszerzése ma már a településen csak nagyon kevés fiatalnak nem sikerül.

 

c) Közfoglalkoztatás

 

3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

év

Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest

Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest

2010

45

1,61

0

0

2011

74

2,69

0

0

2012

117

4,47

0

0

Forrás: Önkormányzat adatai

 

A közfoglalkoztatás jogszabályi hátterének megteremtését követően stabilizálódott a rendszer működése. Az elmúlt két év viszonylatában vizsgálva látható, hogy közel háromszorosára nőtt a közfoglalkoztatásban résztvevők száma. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a számszerű növekedés közvetlenül nem volt érzékelhető ilyen mértékben a feladat ellátás tekintetében. Ez egyrészt tulajdonítható a napi 8 óránál rövidebb időtartamban foglalkoztatottak rendszerének, másrészt ennek a rendelkezésre álló munkaerőnek a minőségi színvonala messze az átlag alatt van. Ezek az emberek szorosabb és rendszeresebb felügyeletet igényelnek és bár az önkormányzat is igyekszik kerülni a kiválasztásnál, alkalmazásnál bármilyen diszkriminációt, ezeknek az embereknek egy része még ilyen jellegű munkavégzésre sem alkalmas minden szempontból.

 

d) A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői

3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés

 

elérhetőség átlagos ideje autóval

autóbusz járatpárok száma munka-napokon

átlagos utazási idő autóbusszal

vonat járatok átlagos száma munkanapokon

átlagos utazási idő vonattal

Kerékpár úton való megközelíthetőség

átlagos utazási idő kerékpáron

Legközelebbi centrum

10 perc

50

15 perc

40

10 perc

nincs

---

Megye-székhely

10 perc

50

15 perc

40

10 perc

nincs

---

Főváros

1,5 óra

2

2 óra

36

1,5 óra

nincs

---

Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai

 

A település földrajzi elhelyezkedése szerencsésnek mondható, mivel két város között fekszik, melyből az egyik, Szolnok megyeszékhely. Közlekedési szempontból mindkét település könnyen és gyorsan megközelíthető, kivéve a kerékpáros lehetőséget, amelyre viszont komoly lakossági igény lenne. Sajnos az elmúlt évek költségvetési helyzete nem tette lehetővé a két szomszéd település irányába kerékpárút kiépítését. Gazdasági, illetve foglalkoztatási szempontból is szerencsés helyzetben van a település, mivel mind Törökszentmiklós, mind Szolnok viszonylatában lehetőség van munkát találni akár rendszeres, akár alkalmi jelleggel. Budapest főváros is viszonylag elérhető közelségben van, ráadásul Szolnok vasúti csomóponti jellege további könnyítést jelent a közlekedés tekintetében.

Sajnos a településen az elmúlt években minimális volt a munkanélküli rétegeket foglalkoztatni képes beruházás, mivel a vasúti rekonstrukció, vagy az iskolai beruházás is elsősorban komolya felkészültséget igénylő szakipari munkákat tartalmazott, így a képzetlen vagy az alacsonyan képzett rétegek számára még ideiglenes jelleggel sem jelentett munkalehetőséget.

 

e) A fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő

    programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük

 

Sajnos a település nem rendelkezik olyan kapacitással, amelynek révén biztosítható lenne a fiatalok foglalkoztatása, illetve az oktatásból a munkaerőpiacra történő átmenete. Elsősorban a Kormányhivatal Munkaügyi Szakigazgatási Szervével való együttműködés az, amelynek révén átképzéssel, vagy szakma megszerzésével a fiatalok foglalkoztatása megoldható lenne. Az elmúlt években voltak kisebb kezdeményezések alapfokú képesítések megszerzésére, pl. számítástechnikai tanfolyam, nyelvtanfolyam, de ezek egyrészt költségigényes megoldások voltak, másrészt az alapvető foglalkoztatási problémákat vélhetően nem lehet kezelni helyi szintű megoldásokkal.

 

f) A mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása

 

A közfoglalkoztatás során – a jogszabályi keretek figyelembevétele mellett – alapvető szempont a rászorultság kérdése. Amennyiben az érintett mélyszegénységben élő rétegek akarata meg van a változásra, az önkormányzat igyekszik azt mindenben támogatni, és a közszolgáltatások terén vagy akár a saját intézmények vonatkozásában alkalmazni ezeket az embereket.

A romák településen belüli aránya nem hivatalos adatok szerint a 0,5 %-ot sem éri el, ezért a foglalkoztatottság terén szignifikánsan nem jelennek meg.

 

g) A hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

 

A foglalkoztatás területén az önkormányzat egyértelműen a szegregáció és a diszkrimináció mentesség talaján áll. Az egyetlen kritérium az adott feladat ellátására való alkalmasság.


 

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

 

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma

év

15-64 év közötti lakónépesség száma

segélyben részesülők fő

segélyben részesülők %

2008

3383

62

1,8%

2009

3100

69

2,2%

2010

3267

93

2,8%

2011

3300

82

2,5%

2012

 

15

#ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma

év

nyilvántartott álláskeresők száma

álláskeresési járadékra jogosultak 

%

2008

170

178

104,7%

2009

272

251

92,3%

2010

271

228

84,1%

2011

274

217

79,2%

2012

236

93

39,4%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

 

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

év

rendszeres szociális segélyben részesülők  

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

15-64 évesek %-ában

munkanélküliek %-ában

2008

86

3,08

0

0

0

0

2009

14

0,5

93

34,19

0

0

2010

14

0,5

83

30,62

0

0

2011

20

0,7

121

44,16

1

0

2012

14

0,5

82

 

2

0

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés

 

Mind a szociális jellegű ellátások volumene, mind az ellátottak száma emelkedett az elmúlt években. Ez különösen szembetűnő az álláskeresési segélyben vagy foglalkozást helyettesítő támogatásban részesítettek esetében. Ezen ellátások tekintetében az önkormányzat szorosan együttműködik az illetékes munkaügyi szakigazgatási szervekkel.

 

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

 

E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

 


 

3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány

év

összes lakásállomány (db)

 

bérlakás állomány (db)

 

szociális lakásállomány (db)

 

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)

 

 

 

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

 

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

 

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

 

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

2008

1554

NA

4

0

0

0

0

0

2009

1559

NA

4

0

0

0

0

0

2010

1555

NA

4

0

0

0

0

0

2011

1557

NA

3

0

0

0

0

0

2012

 

NA

3

0

0

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

 

 

a) Lakásállományra vonatkozó adatok

 

Az önkormányzat nem rendelkezik pontos adatokkal arra vonatkozóan, hogy az összese lakásállományból mennyi az, amennyi még az elégséges lakhatási körülményeket sem tudja biztosítani. Az önkormányzat jelenleg 3 bérlakással rendelkezik, melynek bővülése a közeljövőben nem várható. Egyébként sem jellemző a lakosság részéről a bérlakás iránti igény.

 

 

b) Lakhatást segítő támogatások

 

3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők

év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008

7

0

2009

3

0

2010

3

0

2011

205

0

2012

207

0

                               Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

A jogszabályi változásoknak köszönhetően 2011-től jóval magasabb lett a támogatásban részesítettek száma és ennek csökkenése a közeljövőben sem várható.

 

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete

 

A település nem rendelkezik különálló, szegregált településrésszel, teleppel, csupán a 4. számú főközlekedési út által elválasztott két településrész megkülönböztetése létezik, azonban ez sem hivatalos, a köznyelvben beszélnek „faluról”, „telepről”. Szegregációval veszélyeztetett területe a településnek nincs.

 

 

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 

 

a) Az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés

 

3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás

év

Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

2008

2

0

0

2009

2

0

0

2010

2

0

0

2011

2

0

0

2012

2

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

A településen évek óta két orvosi körzet működik, az ellátási színvonal folyamatos emelkedése mellett, illetve egy fogorvosi körzet. Sajnos továbbra is probléma a gyermekorvos kérdése, illetve a járóbeteg szakellátás, pl. nőgyógyászati ellátás hiánya. Az egészségügyi alapszolgáltatások mindenki számára egyenlő feltételekkel elérhetőek, a szükség szerinti helyettesítés folyamatosan megoldott. A szakellátásokhoz való hozzáférés a két közelben lévő városban szintén megoldott.

 

 

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008

130

2009

131

2010

127

2011

141

2012

148

                               Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma

év

ápolási díjban részesítettek száma

2008

32

2009

29

2010

23

2011

22

2012

22

                                               Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

b) Prevenciós és szűrőprogramokhoz való hozzáférés

 

A településen rendszeres a tüdőszűrés és évente legalább egyszer szemészeti, valamint nőgyógyászati szűrésre is sor kerül, melyhez való hozzáférés mindenki számára egyformán biztosított. Az önkormányzat rendelkezik népegészségügyi programmal és minden évben megrendezésre kerül az egészségügyi hónap és az anyatej világnapjához kapcsolódó rendezvény.

 

c) A közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése

 

A közétkeztetésben figyelembe vesszük a jogszabályi előírásokat és az egészséges táplálkozással kapcsolatos követelményeket. A közétkeztetésben résztvevő gyermekek naponta háromszor kapnak zöldséget vagy gyümölcsöt, a főételek összeállítása során pedig fontos szempont egyrészről a változatosság, másrészről a gyermekek és a nevelők visszajelzése. A közétkeztetést végző szervezet tevékenységét rendszeresen értékeli az önkormányzat, elsősorban a beérkezett visszajelzések alapján és a további együttműködés annak függvénye, hogy az étkezésben résztvevők elégedettek-e a szolgáltatással.

 

d) Sportprogramokhoz való hozzáférés

 

A 2011. évtől fontos változások következtek be az iskolai tantervekben, mivel jelentősen megemelkedett a kötelező testnevelés órák száma. Mivel 2011-ben került átadásra a teljesen felújított és bővített általános iskola, egy teljesen új, többcélú sportolásra alkalmas tornacsarnokkal, a napi szintű testnevelés és egyéb sport lehetőségek tovább bővültek. Továbbra is rendelkezésre áll bárki számára a településen működő sportcsarnok, ahol az elmúlt években jelentős beruházás zajlott, és ma már tenisz versenyek lebonyolítására is alkalmas. A sportlétesítmények bárki számára igénybe vehetők térítés ellenében, saját intézmények dolgozói számára pedig kedvezményesen.

 

e) A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

 

Az önkormányzat Besenyszög községgel együttműködve oldja meg a szociális közszolgáltatásokat, melynek keretében házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres segítségnyújtást, ebéd kihordást, illetve az ezzel kapcsolatos feladatokat látnak el. A 2013. évben elindul az idős korúak nappali ellátása is egy teljesen felújított épületben, amely minden szempontból megfelel a hátrányos helyzetűek, vagy fogyatékkal élők számára is. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés teljes mértékben szociális alapon működik és bárki számára biztosított.

 

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

 

a) Közösségi élet színterei, fórumai

 

A közösségi élet alapvetően három fő helyszínen zajlik, egyrészt az iskola, másrészt a közösségi ház, harmadrészt a sportcsarnok és környéke, illetve a szabadidőpark, amely biztosítja a közösségi programokhoz való hozzáférést. Ezeken túlmenően minden évben hagyományos szabadtéri rendezvényekkel ünnepli meg a település a május 1-jét, a Falunapot (június utolsó szombatja) és az augusztus 20-át. Fontos közösségi fórum a már korábban is említett Települési Civil Kerekasztal, ahol a helyben működő társadalmi szervezetek és az általuk tömörített lakosok kifejezhetik a közösségi élettel, együttműködéssel kapcsolatos elvárásaikat, illetve aktívan részt vehetnek a település jelenét és jövőjét meghatározó döntések előkészítésében, véleményezésében. Speciális közösségi fórumként jelenik meg a minden évben kötelezően megtartott közmeghallgatás, továbbá, amennyiben szükséges, egy-egy konkrét közösségi probléma megoldása érdekében megtartott falugyűlés, pl. ilyenre került sor a településen elhelyezendő hulladékudvar kapcsán.

 

b) A közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük)

 

A településen a közösségi együttműködés példaértékű, a rendezvényeken, nagyobb megmozdulásokon fiatalok, idősek, társadalmi és gazdasági szervezetek egyaránt képviseltetik magukat. Szerencsére a rendezvényekhez sikerül mindig támogatót találni a helyben működő vállalkozások, gazdasági társaságok személyében. Ezeken a rendezvényeken soha semmilyen konfliktus nem fordult elő, és általában jellemző a településre, hogy magas fokú a szolidaritás és nem jellemzőek az etnikai vagy más jellegű konfliktusok.

 

c) A helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai

 

A már korábban említett rendezvényekre, közösségi megmozdulásokra mindig sok felajánlás érkezik (pl. Falunapon a Piskótavonathoz) és emellett a társadalmi civil szervezetek koordinálásában a lakosok is nagymértékben hozzájárulnak önkéntes munkájukkal ezeknek a megszervezéséhez, lebonyolításához.

 

3.8 A roma nemzetiségű önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal.

 

A településen nem működik nemzetiségi önkormányzat, így az adatok nem relevánsak.

 

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

 

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

 

beazonosított problémák

 

fejlesztési lehetőségek

 

Pályakezdők munkanélküliségének növekedése

Közfoglalkoztatás, részfoglalkoztatás, helyi vállalkozók, gazdasági szervezetekkel való szorosabb kapcsolat kialakítása

Az egészségügyi szakellátások hiánya

Kapcsolatfelvétel a szakellátó szervekkel, pályázati lehetőségek kiaknázása

A bérlakás és szükségelhelyezésre szolgáló helyiségek hiánya

Pályázati lehetőségek kiaknázása, Uniós források elérése új bérlakások építése érdekében

 


4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

 

A fiatalok számának alakulása 2011-ben

 

%

nők

férfiak

összesen

nők

férfiak

0-2 évesek

 

 

88

 

 

0-14 éves

246

312

558

44%

56%

15-17 éves

73

57

130

56%

44%

            Forrás: TEIR

 

A gyermekek számának alakulását tekintve (3. számú táblázat) megállapítható, hogy folyamatos a csökkenés. Különösen a gazdasági válság kirobbanása óta szembetűnő a negatív irányú változás. Ennek a mutatónak az egyik oka vélhetően a nők munkavállalási kényszere, a másik ok pedig valószínűleg abban keresendő, hogy a megélhetés drágulásával a gyermeknevelés is egyre inkább gazdasági kérdés lett, melyet nem mindenki tud a régi rendszerben működő elvek alapján bevállalni.

 

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)

 

a) Veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 

 

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

 

év

18 év alattiak száma a népességben

védelembe vett 18 év alattiak száma

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008

751

3

2

119*

2009

743

3

0

20

2010

707

2

2

12

2011

688

4

0

16

2012

720

6

5

36

Forrás: TeIR, KSH Tstar *TEIR adat, amely valószínűleg nem felel meg a valóságnak

Az önkormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri a veszélyeztetett kiskorúak helyzetét és a társhatóságokkal együttműködve igyekszik megoldani a nehéz szociális helyzetbe került családok problémáját, illetve a kiskorúak esetében elsősorban a lehetőségekhez képest a családon belül megoldani a nevelést. Sajnos továbbra is probléma, hogy külön gyermek egészségügyi szolgálat nem működik, de a távlati tervek között szerepel ennek megvalósítása.

 

b) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

 

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

év

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008

210

1

0

0

20

2009

204

1

0

0

34

2010

251

1

0

0

36

2011

249

1

0

0

26

2012

224

2

0

0

7

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

 

 

 

 

 


c) A gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők, valamint a kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya

 

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

év

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam

50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam

Ingyenes tankönyv-ellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésben részesülők száma

2008

36

50

70

170

0

0

2009

36

71

59

194

8

49

2010

37

91

56

189

12

44

2011

31

103

44

170

7

0

2012

31

100

43

160

4

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

 

d) Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

 

2013-ban 2 iskoláskorú és egy óvodás gyermek van, aki nem rendelkezik magyar állampolgársággal. A településen élő nem magyar állampolgárok számára vonatkozóan pontos adat nem áll rendelkezésünkre.

 

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége

 

A település tekintetében az adatok nem relevánsak.

 

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése

 

a) Védőnői ellátás jellemzői

 

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

2

62

2009

2

66

2010

2

64

2011

2

60

2012

2

61

                        Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

 

 

A védőnői ellátottság évek óta folyamatosan biztosított, ez egy védőnőre jutott gyerekek száma bőven az országos átlag alatt van, ennek is köszönhetően az ellátottság magas szintű, lényegesen több idő jut egy-egy gyermekre, mint az átlag. A Védőnői Szolgálat különleges figyelmet fordít a többgyermekes vagy mélyszegénységben élő gyermekes családokra, illetve azokra a szülőkre, akik az átlagostól eltérő életmódot folytatnak, potenciálisan veszélyeztetve a születendő gyereküket.

 


b) Gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)

 

4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői

év

Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma

Háziorvos által ellátott személyek száma

Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma

Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma

2008

0

24834

0

24834

2009

0

26358

0

26358

2010

0

14351

0

14351

2011

0

25660

0

25660

2012

0

22190

0

22190

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

 

Mint ahogy korábban is megjegyzésre került, nincs külön gyermekorvosi ellátás, ezt a felnőtt háziorvosok oldják meg, meglehetősen nagy esetszám mellett.

 

c) A 0–7 éves korúak speciális ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok

 

4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

év

bölcsődék száma

bölcsődébe beírt gyermekek száma

Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma

2008

0

0

0

0

2009

0

0

0

0

2010

0

0

0

0

2011

0

0

0

0

2012

0

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés

 

Településünk esetében nem kötelező a bölcsődei ellátás és jelen pillanatban sem az anyagi, sem az infrastrukturális adottságok nem teszik lehetővé ennek a szolgáltatásnak a beindítását. A néhány éve végzett igényfelmérés alapján szintén nem tűnik egyenlőre indokoltnak ennek a szolgáltatásnak a megszervezése.


 

4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

év

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma

2008

0

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

0

0

2012

0

0

            Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatok

 

Családi napközi hivatalosan nem működik a településen, de tudomásunk van arról, hogy egyes szülők alkalomszerűen, más gyermekes szülőknél helyezik el gyermeküket.

 

d) Gyermekjóléti alapellátás, gyermekvédelem

 

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat a társulásban működő gyermekjóléti szolgálat látja el. A szolgálat napi frissességű adatokkal rendelkezik a veszélyeztetett vagy mélyszegénységben élő kiskorúak családjairól. Az önkormányzat gyámügyi szervével együttműködve rendszeresen feltérképezik a kiskorúak helyzetét, környezettanulmányok, családlátogatások összehangolásával igyekeznek megakadályozni a krízishelyzet kialakulását. Amennyiben bekövetkezett a krízishelyzet az önkormányzat igyekszik azonnali természetbeni vagy pénzbeni segítséget nyújtani a rászorulóknak, a kiskorúak érdekeit maximálisan szem előtt tartva.

 

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége


 

4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai

 ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

Az óvoda telephelyeinek száma

1

Hány településről járnak be a gyermekek

0

Óvodai férőhelyek száma

120

Óvodai csoportok száma

4

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

06.00-1700.-

A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()

07.22-08.24.

Személyi feltételek

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

8

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

7

0

Gyógypedagógusok létszáma

0

0

Dajka/gondozónő

5

0

Kisegítő személyzet

2

0

            Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

 

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

év

3-6 éves korú gyermekek száma

óvodai gyermekcsoportok száma

óvodai férőhelyek száma

óvodai feladat-ellátási helyek száma

óvodába beírt gyermekek száma

óvodai gyógypedagógiai csoportok száma

2008

155

5

140

1

122

0

2009

163

5

150

1

110

0

2010

141

5

150

1

112

0

2011

134

4

120

1

111

0

2012

127

4

120

1

106

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés


 

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma

tanév

Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma

általános iskolások száma

napközis tanulók száma

%

2010/2011

158

153

311

145

46,6%

2011/2012

149

147

296

138

46,6%

2012/2013

146

151

297

142

47,8%

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai

tanév

általános iskolai osztályok száma

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

általános iskolai feladat-ellátási helyek száma

1-4 évfolyamon

5-8 évfolyamon

összesen

1-4 évfolyamon

5-8 évfolyamon

összesen

db

2010/2011

8

8

16

0

0

0

3

2011/2012

8

8

16

0

0

0

1

2012/2013

8

8

16

0

0

0

1

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

tanév

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban

%

2010/2011

43

13,82

2011/2012

37

12,5

2012/2013

35

11,78

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

 

a) A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása

 

Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a településen élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség elő-mozdítása érdekében:

 

·         a beiratkozásnál,

·         tanításban, ismeretközvetítésben,

·         a gyerekek egyéni fejlesztésében,

·         az értékelés gyakorlatában,

·         tanulói előmenetelben,

·         a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében,

·         a továbbtanulásban, pályaorientációban,

·         a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében,

·         valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

 

A közoktatás-fejlesztésben a legfontosabb horizontálisan érvényesítendő szempont az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés kialakításánál az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatás-szervezési gyakorlatának áttekintése, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlítása és annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a településeken a diszkrimináció mentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása.

Az egyenlő hozzáférés biztosításán túlmenően a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének előmozdításához elengedhetetlen feltétel olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket.

A települések közoktatási intézményei a fent említett célokat figyelembe veszik a gyerekekkel való kapcsolatba kerülés első pillanatától, tehát a beiratkozáskor, illetve a felvételinél, a későbbiekben pedig a tanításkor, a gyerekek egyéni fejlesztésekor, az értékelés gyakorlatában. Ezen kívül szem előtt tartják a tananyag kiválasztásakor és alkalmazása-kor, a fegyelmezés gyakorlatában, a pedagógusok szakmai továbbképzésekor, illetve a szülőkkel, valamint a szakmai és társadalmi környezettel való kapcsolattartáskor is.

A jövőben mind nagyobb szerepet fog kapni a hazai oktatásban a lemaradók, a valamilyen szempontból hátrányos helyzetűek problémáinak kezelése. Az ezzel kapcsolatos feladatoknak Szajol községben is különös hangsúlyt kell adni.

A hátrányos helyzetű települések, a hátrányos helyzetű rétegek fiataljainak életesélyeit színes, rugalmas iskolarendszerben biztosított színvonalas oktatás jelentheti. Ez önmagában nem oldja meg teljesen a konkrét tanulási, magatartási problémákkal küzdő fiatalok minden gondját. Az iskolarendszer ennek csak keretét jelenti, további konkrét intézkedésekre van szükség.

 

b) A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)

 

Az iskola és az óvoda külön gyógypedagógust nem alkalmaz, az igény szerinti ellátást a városi szakszolgálatok segítségével valósítják meg.

 

c) Hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció

 

A település tekintetében az adatok nem relevánsak, hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés, valamint szegregáció nincs.

 

d) Pozitív diszkrimináció

 

Pozitív diszkrimináció két tekintetben érvényesül: 1. ingyenes tankönyvellátásban részesülnek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, a tartósan beteg gyermeket nevelők, 50%-os mérséklésű a nagycsaládosok esetében, 2. kedvezményes étkeztetést kapnak

 


4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

 

A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

 

beazonosított problémák

 

fejlesztési lehetőségek

 

A gyermekszegénység növekedése

A rendelkezésre álló adatbázis bővítése, szorosabb együttműködés a civil és az egyházi szervezetekkel

A gyermekek speciális fejlesztését szolgáló ellátások elégtelen volta

Speciális képzettségű szakemberek alkalmazása, ha szükséges megbízási szerződés formájában is

A szabadidős és sporttevékenységi lehetőségek igénybe vételének alacsony szintje

A sport és szabadidős programok fokozottabb népszerűsítése, bemutatók, versenyek szervezése

 

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

 

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége

 

a) Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

 

5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

év

Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

férfiak

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

2008

1370

1262

NA

NA

95

75

2009

1108

1249

NA

NA

172

100

2010

1376

1237

NA

NA

162

109

2011

1379

1233

NA

NA

136

138

2012

NA

NA

NA

NA

NA

NA

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

 

A táblázatok adataiból is megállapítható, hogy a nők foglalkoztatási mutatói az elmúlt években szinte alig változtak, ugyanakkor a munkanélküliek száma 3 év alatt megduplázódott és ma már a férfiakéval közel azonos számokat produkál.

 

b) Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban

 

A nőknek a foglalkoztatást segítő és képzési programokban történő részvételéről nincsenek adataink, de számukra ugyanazon feltételek mellett biztosított valamennyi ellátási forma.

 


c) Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei

 

Az alacsony végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei a gyakorlatban nem változtak. Mivel az elmúlt években jelentősen megemelkedett a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma, a középfokú vagy még alacsonyabb végzettségűek számára rendkívüli módon beszűkült a foglalkoztatási piac. Ez alól a településünk sem képez kivételt, de hátrányosabb helyzetben sincsenek az országos átlagot tekintve.

 

d) Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Pontos adatok hiányában a kérdéskör nem elemezhető.

 

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások

A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetésére vonatkozóan minimális igény jelent meg az elmúlt években. Elsősorban a kisgyermekesek, illetve a többgyermekes szülők körében jelent meg kisebb volumenű igény a bölcsődei ellátásra és a családi napközire, de az igényszint nem érte el azt a határt, ahol gazdaságosan megszervezhető lenne a szolgáltatás.

Az óvodai férőhelyek vonatkozásában stagnáló a helyzet, amelyet a jogszabályi keretek között a létszámhatár módosításával igyekszik kezelni az önkormányzat. Az egyéb közintézmények vonatkozásában nem jelent problémát a kérdés megoldása.

 

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

 

5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

2

124

62

2009

2

135

68

2010

2

128

64

2011

2

121

61

2012

2

118

59

                     Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

 

 

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

 

   A témában pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre.

 

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

 

Krízishelyzetben egyenlőre nincs lehetőség tartós elhelyezésre, mivel az önkormányzat minimális számú szociális jellegű bérlakást üzemeltet.

 

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben

 

5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben

év

Képviselőtestület tagja

Férfi

2008

7

5

2009

7

5

2010

7

5

2011

4

3

2012

4

3

                                               Forrás: Helyi adatgyűjtés

 

A helyi közéletben folyamatosan jelen vannak a nők. A választott tisztségek, megbízatások esetében a lakosság hozza meg a döntését, melyet nem lehet befolyásolni, a kinevezéssel betöltött pozíciókban pedig kizárólag a jogszabályi feltételek és a képzettség, a gyakorlat, valamint a rátermettség az irányadó. E tekintetben mindenféle egyéb megkülönböztetést elutasít az önkormányzat.

 

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések

 

Növekvő problémát jelent a nők körében is a munkanélküliség, amelyet az önkormányzat a közfoglalkoztatási programmal, valamint a helyi vállalkozókkal való együttműködés kiterjesztésével igyekszik orvosolni.

 

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

 

A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

 

beazonosított problémák

 

fejlesztési lehetőségek

 

Nők munkanélküliségének növekedése

Közfoglalkoztatás, részfoglalkoztatás megoldása

Családtervezés nem kellő megalapozottsága

Erősíteni a tanácsadó, felvilágosító tevékenységet a nehéz gazdasági, társadalmi helyzetben lévő szülők és potenciális szülők körében a jövőbeni gyermekvállalás várható követelményeivel összefüggésben

Krízishelyzetben alkalmazható megoldások szűk köre

Szociális bérlakások építése, kialakítása, együttműködve a karitatív és egyházi szervezetekkel

 

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

 

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői

 

6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint

év

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma

összes nyugdíjas

2008

527

710

1237

2009

509

711

1220

2010

494

684

1178

2011

495

682

1177

2012

 

 

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 


6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete

 

a) Idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága

 

6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén

év

Regisztrált munkanélküliek száma

55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma

%

2008. I. n.év

191

11

5,75

2008. II. n.év

167

10

5,98

2008. III. n.év

172

11

6,39

2008. IV. n.év

165

12

7,27

2009. I. n.év

194

12

6,18

2009. II. n.év

208

15

7,21

2009. III. n.év

219

16

7,30

2009. IV. n.év

251

19

7,57

2010. I. n.év

285

25

8,77

2010. II. n.év

237

23

9,70

2010. III. n.év

249

28

11,24

2010. IV. n.év

263

31

11,78

2011. I. n.év

283

35

12,36

2011. II. n.év

255

35

13,72

2011. III. n.év

263

38

14,44

2011. IV. n.év

247

42

17,00

2012. I. n.év

282

45

15,95

2012. II. n.év

249

45

18,07

2012. III. n.év

250

37

14,80

2012. IV. n.év

201

35

17,41

                               Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR

 

Az adatok jól mutatják, hogy az elmúlt 5 évben jelentősen megnőtt az időskorúak munkanélküliségi rátája. Míg 2008. I. negyedévében ez 5,75%-volt, 2012 végére több mint háromszorosára emelkedett (17,41%)

 

b) Tevékeny időskor

 

Az elmúlt időszakban általánosan tapasztalható, hogy az idősek, még akár a nyugdíjba vonulásukat követően is szeretnének a munka világában maradni, de legalábbis aktívan részt venni a közösségi életben. Segítségüket elsősorban a települési szintű rendezvényeken, megemlékezéseken tudja igénybe venni az önkormányzat. Napi munka szintjén történő foglalkoztatásukra nagyon minimális lehetőség van.


c) Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

 

Az idősebb generáció elhelyezkedése vélhetően jóval nehezebb, ugyanakkor egzakt adatok nem állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ténylegesen diszkriminatív helyzetbe kerültek volna ezek a rétegek.

 

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés

 

a) Az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése

 

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

év

64 év feletti lakosság száma

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

%

2008

701

0

0%

2009

698

0

0%

2010

692

0

0%

2011

696

0

0%

2012

705

0

0%

Forrás: TeIR, KSH Tstar


 

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma

év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008

3

2009

3

2010

3

2011

2

2012

2

                                               Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

Az időskorúak szociális ellátásának volumene nagyjából változatlan volt az elmúlt időszakban.

 

b) A kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés

 

         A közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára egyformán biztosított.

 

c) Idősek informatikai jártassága

 

        Az úgynevezett „korosztályi lejtő” a településünkön is létezik. Az idősebbek nehezen alkalmazkodnak az

        informatikai követelményekhez, a számítástechnika legújabb vívmányai által biztosított lehetőségeket

        csak szűk körben használják ki. A településen számítástechnikai tanfolyamok szervezésével igyekszünk

        ezt a hátrányt csökkenteni.

 


6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen

 

Külön célzott programmal nem rendelkezik a település, de a 2013-as évben beinduló idősek nappali ellátása keretében egy korszerűen felszerelt, minden igényt kielégítő napközi otthon kezdi meg működését, ahol bárki megtalálhatja a számára ideális közösségi tevékenységi formát.

 

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

 

 

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

 

beazonosított problémák

 

fejlesztési lehetőségek

 

Időskori foglalkoztatottság alacsony foka

Szorosabb együttműködés a helyi gazdasági szervezetekkel

Közfoglalkoztatásba bevonásuk

Idősek informatikai alulképzettsége

Tanfolyamok, képzések indítása, rendszeres technikai segítségnyújtás megszervezése

 

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

 

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái

 

a) A fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága

 

7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

év

megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma

egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

2008

75

NA

2009

70

NA

2010

67

NA

2011

202

NA

2012

NA

NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

év

Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

önkormányzati fenntartású intézményben

egyházi fenntartású intézményben

civil fenntartású intézményben

2008

0

0

0

2009

0

0

0

2010

0

0

0

2011

0

0

0

2012

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar;

 

A fogyatékkal élők számára rendkívül szűk körű a foglalkoztatási lehetőség. Csupán a közfoglalkoztatás keretében van lehetőség bizonyos munkakörökben történő alkalmazásra, elsősorban ülő vagy könnyített formában. Azonban az elmúlt évek gazdasági megszorításai ezeket a lehetőségeket is tovább szűkítették.

 

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei

 

A fogyatékkal élők pénzbeli és természetbeni ellátása elsősorban nem önkormányzati feladat, de természetesen az önkormányzat rendkívüli helyzetben, vagy a megélhetés veszélybe kerülése esetén segítséget nyújt a rászorulóknak.

 


7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés

 

a) A települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége

 

Az elmúlt években valamennyi közintézmény akadálymentesítése megtörtént.

 

b) A közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége

 

A közszolgáltatásokhoz a hozzáférés több formában is biztosított és elérhető valamennyi társadalmi réteg számára.

 

c) A munkahelyek akadálymentesítettsége

 

Az önkormányzat érdekkörébe tartozó intézmények akadálymentesek, az egyéb munkahelyekkel kapcsolatosan adatok nem állnak rendelkezésre.

 

d) A közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége

 

A közösségi közlekedés vonatkozásában több a probléma. Az utak állapota ugyan kielégítő, de korántsem problémamentes. A költségvetési lehetőségek e térem is korlátozottak és csak fokozatosan valósíthatók meg a közutakkal kapcsolatos lakossági igények. Lényegesen több és jobb minőségű járdára lenne szükség, figyelembe véve a mozgáskorlátozottak közlekedési lehetőségeit is.

 

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása

 

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

 

beazonosított problémák

 

fejlesztési lehetőségek

 

Megváltozott munkaképességűek alacsony foglalkoztatottsági szintje

Együttműködés szorosabbá tétele a helyi gazdasági szervezetekkel

A helyi civil szervezetek adatgyűjtő tevékenységének ösztönzése egy pontosabb adatbázis létrehozása érdekében

A helyi közösségi közlekedés feltételrendszere hiányos

A település járdáinak, közútjainak teljes körű felülvizsgálata a fogyatékkal élők igényeinek szempontjából

 


 

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása

 

a) A 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése

 

A településen igen komoly szerepe van a civil szervezeteknek. Az évek óta működő Települési Civil kerekasztal gyakorlatilag az össze helyben működő társadalmi önszerveződést magába integrálta és koordinálja ma is a tevékenységüket.

Évek óta gyümölcsöző a kapcsolat a katolikus és a református egyház helyi képviselőivel. Ma már szinte egyetlen társadalmi megmozdulás sem zajlik le az ő aktív részvételük nélkül.

 

b) Önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása

 

Nyilvántartott nemzetiség nem működik a településen és erre vonatkozóan konkrét igény sem jelentkezett.

Az egyéb szervezetek közötti együttműködés példaértékű.

 

c) Önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség

 

Az önkormányzat évek óta együttműködik a szomszédos önkormányzatokkal, elsősorban a szociális ellátások terén, valamint a kistérségi együttműködés keretében. Ennek a kapcsolatrendszernek a felülvizsgálata 2013. első félévét követően átfogóan felülvizsgálatra kerül, amelynek során felmérésre kerülnek az együttműködés további lehetőségei. Az önkormányzat egy idei döntésében már kinyilvánította, hogy a jövőben is fenn kívánja tartani az együttműködés már bevált formáit.

 

d) A nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége

 

A település vonatkozásában az adatok nem relevánsak.

 

e) A civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége

 

A civil szervezetek közül a kifejezetten a hátrányos helyzetű rétegeket tömörítők esetében beszélhetünk esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenységről (pl.: mozgássérültek szervezete). Külön ilyen jellegű tevékenységet más szervek nem folytatnak és konkrét igény sem merült fel ennek kapcsán.

 

f) A for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.

 

A profitorientált szervezetek elsősorban a megváltozott munkaképességűek és a munkanélküliek foglalkoztatása terén nyújtanak segítséget az esélyegyenlőség települési szintű biztosításában, valamint a közösségi megmozdulások, rendezvények pénzbeli vagy természetbeni támogatása révén.


 

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

 

a) A helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába

 

Az intézmények, egyházak, civil szervezetek számára lehetőség van az esélyegyenlőségi problémák feltárására, az esélyegyenlőségi terv kidolgozási folyamatában történő részvételre.

 

b) Az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.

 

A közösségi és a lakossági visszacsatolás formái széles körűek, a lehetőségeket az önkormányzat több formában is biztosítja. Rendelkezésre áll egy internetes felület is, ahol az önkormányzat honlapján lehetőség van bármilyen észrevételt, javaslatot tenni.

 

VI. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

 

Célcsoport

Következtetések

problémák beazonosítása

rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása

rövid címmel

Romák és/vagy mélyszegény-ségben élők

Pályakezdők munkanélküliségének növekedése

Az egészségügyi szakellátások hiánya

A bérlakás és szükségelhelyezésre szolgáló helyiségek hiánya

Közfoglalkoztatás, részfoglalkoztatás, helyi vállalkozók, gazdasági szervezetekkel való szorosabb kapcsolat kialakítása

Kapcsolatfelvétel a szakellátó szervekkel,

Pályázati lehetőségek kiaknázása, Uniós források elérése új bérlakások építése érdekében

Gyermekek

A gyermekszegénység növekedése

A gyermekek speciális fejlesztését szolgáló ellátások elégtelen volta

A szabadidős és sporttevékenységi lehetőségek igénybe vételének alacsony szintje

A rendelkezésre álló adatbázis bővítése, szorosabb együttműködés a civil és az egyházi szervezetekkel

Speciális képzettségű szakemberek alkalmazása, ha szükséges megbízási szerződés formájában is

A sport és szabadidős programok fokozottabb népszerűsítése, bemutatók, versenyek szervezése

Idősek

Időskori foglalkoztatottság alacsony foka

Idősek informatikai alulképzettsége

Szorosabb együttműködés a helyi gazdasági szervezetekkel

Közfoglalkoztatásba bevonásuk

Tanfolyamok, képzések indítása, rendszeres technikai segítségnyújtás megszervezése

Nők

A nők munkanélküliségének növekedése

Családtervezés nem kellő megalapozottsága

Krízishelyzetben alkalmazható megoldások szűk köre

Erősíteni a tanácsadó, felvilágosító tevékenységet a nehéz gazdasági, társadalmi helyzetben lévő szülők és potenciális szülők körében a jövőbeni gyermekvállalás várható követelményeivel összefüggésben

Szociális bérlakások építése, kialakítása, együttműködve a karitatív és egyházi szervezetekkel

Fogyatékkal élők

Megváltozott munkaképességűek alacsony foglalkoztatottsági szintje

A helyi közösségi közlekedés feltételrendszere hiányos

Együttműködés szorosabbá tétele a helyi gazdasági szervezetekkel. A helyi civil szervezetek adatgyűjtő tevékenységének ösztönzése egy pontosabb adatbázis létrehozása érdekében A település járdáinak, közútjainak teljes körű felülvizsgálata a fogyatékkal élők igényeinek szempontjából

 

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport

Következtetésben megjelölt

beavatkozási terület, mint

  intézkedés címe, megnevezése

Az intézkedésbe bevont

aktorok és partnerek

– kiemelve a felelőst

Romák és/vagy mélyszegény-ségben élők

A pályakezdők munkanélküliségi arányának csökkentése

Az egészségügyi szakellátások körének bővítése

A szociális bérlakások és szükségelhelyezésre szolgáló helyiségek létesítése

Önkormányzat

Területi egészségügyi szervek

Építőipari cégek, helyi vállalkozók

Felelős: Önkormányzat

Gyermekek

A gyermekszegénység felszámolása

A gyermekek speciális fejlesztését szolgáló ellátások színvonalának emelése

A szabadidős és sporttevékenységi lehetőségek körének bővítése

Szociális társulás

Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat

Helyi iskola és óvoda

Területi szakszolgálatok

A településen működő civil szervezetek

Felelős: Önkormányzat

Idősek

Időskori foglalkoztatottság növelése

Idősek informatikai alulképzettségének csökkentése

Területi munkaügyi szakigazgatási szerv

Helyi vállalkozók, gazdasági társaságok

Informatikai képzéssel foglalkozó szervezet

Felelős: Önkormányzat

Nők

A családtervezés tudatossági szintjének növelése

A krízishelyzetben alkalmazható megoldási lehetőségek feltárása

Védőnői Szolgálat

Háziorvosi szolgálatok

Területi szakszolgálatok

Felelős: Önkormányzat

Fogyatékkal élők

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítése

A helyi közösségi közlekedés feltételrendszerének javítása

Helyi gazdasági szervezetek, vállalkozók

Területi munkaügyi szakigazgatási szerv

Felelős: Önkormányzat

Jövőképünk

Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák teljes mértékben képesek beilleszkedni a helyi közösségbe.

 Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők helyzete a közeljövőben legalább minimális szinten megoldódjon, hogy ezek a rétegek ne szakadjanak le végérvényesen a társadalom többi részétől.

Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek környezettudatos nevelését, az őket veszélyeztető negatív társadalmi gazdasági hatások csökkentését.

Folyamatosan odafigyelünk az idősek szociális helyzetére, a megélhetési körülményeikre, igyekszünk többféle közszolgáltatás megvalósításával elérni, hogy az idős emberek is a társadalom teljes jogú tagjainak érezhessék magukat.

Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a foglalkoztatottság szintjének lehetőség szerinti növelését, a tudatos családtervezés és gyermekvállalás önkormányzati szintű feltételrendszerének megteremtését.

Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a fogyatékkal élők is teljes körben és valamennyi formában igénybe tudják venni a közszolgáltatásokat, illetve lehetővé tenni számukra, hogy a helyi közösségi tevékenységben teljes jogkörrel és korlátozás nélkül részt vehessenek.

 


Az intézkedési területek részletes kifejtése

 

Intézkedés címe:

Pályakezdők munkanélkülisége

Feltárt probléma

(kiinduló értékekkel)

Pályakezdők munkanélküliségi rátájának növekedése

Célok -

Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Általános cél: A pályakezdők munkanélküliségi rátájának csökkentése

Rövid távú cél: Az illetékes munkaügyi szakigazgatási szervvel való szorosabb kapcsolat kialakítása

Középtávú cél: Pályakezdők bevonása a közfoglalkoztatásba vagy az időszakos munkákba

Hosszú távú cél: A pályakezdők teljes körű foglalkoztatása

Tevékenységek

(a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Információgyűjtés

Együttműködés az érintett szakmai szervezetekkel

Pályázatok benyújtása

Közfoglalkoztatás üzemeltetése

Résztvevők és

felelős

Felelős: Önkormányzat

Résztvevők: munkaügyi szakigazgatási szervek, helyi gazdálkodó szervezetek, vállalkozók

Partnerek

Munkaügyi szakigazgatási szerv

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Határidő(k) pontokba szedve

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása

(rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Rövid távú: Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

                      Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése

Középtávú: Foglalkoztatást támogató pályázatok benyújtása

Hosszú távú: A foglalkoztatással kapcsolatos együttműködési megállapodások száma

Kockázatok
és csökkentésük eszközei

Kockázatok: Kapacitáshiány, anyagi erőforrások hiánya

Csökkentés eszközei: támogató pályázatok elnyerése, egyéb külső források

Szükséges erőforrások

Pénz, technika, humán erőforrások

 


 

Intézkedés címe:

Egészségügyi szakellátás

Feltárt probléma

(kiinduló értékekkel)

Az egészségügyi szakellátások hiánya

Célok -

Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Általános cél: Az egészségügyi szakellátások körének bővítése

Rövid távú cél: Az illetékes egészségügyi szervekkel való szorosabb kapcsolat kialakítása

Középtávú cél: A szakellátások feltételrendszerének kialakítása

Hosszú távú cél: A szakellátások minél szélesebb körű megvalósítása

Tevékenységek

(a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Információgyűjtés, igényfelmérés

Együttműködés az érintett egészségügyi szervezetekkel

Pályázatok benyújtása támogatások elnyerése érdekében

Résztvevők és

felelős

Felelős: Önkormányzat

Résztvevők: egészségügyi szolgáltató szervek,

Partnerek

Területi egészségügyi szakigazgatási szerv

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Háziorvosi szolgálatok, Védőnői szolgálat

Határidő(k) pontokba szedve

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása

(rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Rövid távú: Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

                      Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése

Középtávú: Foglalkoztatást támogató pályázatok benyújtása

Hosszú távú: A szakellátással kapcsolatos együttműködési megállapodások száma

Kockázatok
és csökkentésük eszközei

Kockázatok: Kapacitáshiány, anyagi erőforrások hiánya

Csökkentés eszközei: támogató pályázatok elnyerése, egyéb külső források

Szükséges erőforrások

Pénz, technika, humán erőforrások

 


 

Intézkedés címe:

A szociális bérlakások és szükségelhelyezésre szolgáló helyiségek létesítése

Feltárt probléma

(kiinduló értékekkel)

A bérlakás és szükségelhelyezésre szolgáló helyiségek hiánya

Célok -

Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Általános cél: A bérlakások és szociális lakások számának növelése

Rövid távú cél: A szükségelhelyezések minél gyorsabb megoldása

Középtávú cél: Új szociális bérlakások építése

Hosszú távú cél: A szociális bérlakás szükséglet teljes körű kielégítése

Tevékenységek

(a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Információgyűjtés, igényfelmérés

Együttműködés az érintett szakmai szervezetekkel

Pályázatok benyújtása

Résztvevők és

felelős

Felelős: Önkormányzat

Résztvevők: Helyi gazdálkodó szervezetek, vállalkozók

Partnerek

Munkaügyi szakigazgatási szerv

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Háziorvosi szolgálatok, védőnői szolgálat

Határidő(k) pontokba szedve

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása

(rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Rövid távú: Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése

Középtávú: Foglalkoztatást támogató pályázatok benyújtása

Hosszú távú: A felépült bérlakások száma

Kockázatok
és csökkentésük eszközei

Kockázatok: Kapacitáshiány, anyagi erőforrások hiánya

Csökkentés eszközei: támogató pályázatok elnyerése, egyéb külső források

Szükséges erőforrások

Pénz, technika, humán erőforrások

 


 

Intézkedés címe:

A gyermekszegénység felszámolása

Feltárt probléma

(kiinduló értékekkel)

A gyermekszegénység növekvő jellege

Célok -

Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Általános cél: A gyermekszegénység csökkentése és kialakulásának megelőzése

Rövid távú cél: Az illetékes gyermekvédelmi és szociális szervezetekkel való szorosabb kapcsolat kialakítása

Középtávú cél: A szociális ellátórendszer javítása

Hosszú távú cél: A gyermekszegénység és hátrányos helyzet kialakulását generáló társadalmi tényezők csökkentése, esetleg felszámolása

Tevékenységek

(a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Információgyűjtés

Együttműködés az érintett szakmai szervezetekkel

Pályázatok benyújtása

Közösségi fórumok, megmozdulások szervezése a kiváltó okok teljes körű feltárása, áttekintése és elemzése

Résztvevők és

felelős

Felelős: Önkormányzat

Résztvevők: szociális szakigazgatási szervek, helyi közoktatási, köznevelési intézmények

Partnerek

Általános iskola, óvoda, védőnői, háziorvosi szolgálatok

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Határidő(k) pontokba szedve

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása

(rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Rövid távú: Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése, környezettanulmányok készítése

Középtávú: A hátrányos helyzet felszámolása érdekében támogató pályázatok benyújtása

Hosszú távú: A gyermekszegénység teljes felszámolása

Kockázatok
és csökkentésük eszközei

Kockázatok: Kapacitáshiány, anyagi erőforrások hiánya, az érintettek elutasító magatartása

Csökkentés eszközei: támogató pályázatok elnyerése, egyéb külső források, az érintett családok meggyőzése a változtathatóság esélyeiről

Szükséges erőforrások

Pénz, technika, humán erőforrások

 


 

Intézkedés címe:

A gyermekek speciális fejlesztését szolgáló ellátások

 

Feltárt probléma

(kiinduló értékekkel)

A gyermekek speciális fejlesztését szolgáló ellátások elégtelen volta

 

Célok -

Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Általános cél: A gyermekek speciális ellátását biztosító szolgáltatások megvalósítása

Rövid távú cél: Az illetékes egészségügyi szervezetekkel való szorosabb kapcsolat kialakítása

Középtávú cél: A szakellátások feltételrendszerének megteremtése

Hosszú távú cél: A szakellátások teljes körű megvalósítása

Tevékenységek

(a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Információgyűjtés

Együttműködés az érintett szakmai szervezetekkel

Pályázatok benyújtása

Résztvevők és

felelős

Felelős: Önkormányzat

Résztvevők: egészségügyi szakellátást végző szervek, háziorvosi szolgálatok, védőnői szolgálat

Partnerek

Egészségügyi szakellátási és szakigazgatási szervek

Határidő(k) pontokba szedve

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása

(rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Rövid távú: Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése

Középtávú: A szakellátást támogató pályázatok benyújtása

Hosszú távú: A szakellátással kapcsolatos együttműködési megállapodások száma

Kockázatok
és csökkentésük eszközei

Kockázatok: Kapacitáshiány, anyagi erőforrások hiánya, rentabilitás kérdésessége

Csökkentés eszközei: támogató pályázatok elnyerése, egyéb külső források

Szükséges erőforrások

Pénz, technika, humán erőforrások

 

 

 

 


 

Intézkedés címe:

Szabadidős és sporttevékenység fejlesztése

Feltárt probléma

(kiinduló értékekkel)

A szabadidős és sporttevékenységi lehetőségek igénybe vételének alacsony szintje

Célok -

Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Általános cél: A gyermekek szabadidős és sporttevékenységhez történő hozzájutásával kapcsolatos feltételrendszer javítása

Rövid távú cél: A szabadidős és sporttevékenység továbbfejlesztésével kapcsolatos elképzelések felvázolása.

Középtávú cél: A lakosság és különösen a gyermekek mozgás és sportigényének általános fejlesztése, annak élettani hatásaival történő megismertetése

Hosszú távú cél: A sport és mozgás életformává válása

Tevékenységek

(a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Információgyűjtés, igényfelmérés

Együttműködés helyi és megyei sport és szabadidős feladatokat ellátó szervezetekkel

Pályázatok benyújtása támogatás érdekében

Résztvevők és

felelős

Felelős: Önkormányzat

Résztvevők: helyi civil szervezetek és közintézmények, helyi gazdálkodó szervezetek, vállalkozók

Partnerek

Sportszervezetek

Határidő(k) pontokba szedve

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása

(rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Rövid távú: Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

                      Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése

Középtávú: Sport és szabadidős tevékenységet támogató pályázatok benyújtása

Hosszú távú: A sport és szabadidő hasznos eltöltését szolgáló együttműködési megállapodások száma

Kockázatok
és csökkentésük eszközei

Kockázatok: Kapacitáshiány, anyagi erőforrások hiánya

Csökkentés eszközei: támogató pályázatok elnyerése, egyéb külső források

Szükséges erőforrások

Pénz, technika, humán erőforrások

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Intézkedés címe:

Időskori foglalkoztatottság

 

Feltárt probléma

(kiinduló értékekkel)

Időskori foglalkoztatottság alacsony foka

 

Célok -

Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Általános cél: Az időskorúak munkanélküliségi rátájának csökkentése

Rövid távú cél: Az illetékes munkaügyi szakigazgatási szervvel való szorosabb kapcsolat kialakítása

Középtávú cél: Idősebb emberek bevonása a közfoglalkoztatásba vagy az időszakos munkákba

Hosszú távú cél: Az idősek lehető legnagyobb foglalkoztatása

Tevékenységek

(a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Információgyűjtés

Együttműködés az érintett szakmai szervezetekkel

Pályázatok benyújtása

Közfoglalkoztatás üzemeltetése

Résztvevők és

felelős

Felelős: Önkormányzat

Résztvevők: munkaügyi szakigazgatási szervek, helyi gazdálkodó szervezetek, vállalkozók

Partnerek

Munkaügyi szakigazgatási szerv

Helyi szociális szervezet

Határidő(k) pontokba szedve

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása

(rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Rövid távú: Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése

Középtávú: Foglalkoztatást támogató pályázatok benyújtása

Hosszú távú: A foglalkoztatással kapcsolatos együttműködési megállapodások száma

Kockázatok
és csökkentésük eszközei

Kockázatok: Kapacitáshiány, anyagi erőforrások hiánya

Csökkentés eszközei: támogató pályázatok elnyerése, egyéb külső források

Szükséges erőforrások

Pénz, technika, humán erőforrások

 

 


 

Intézkedés címe:

Idősek informatikai képzése

Feltárt probléma

(kiinduló értékekkel)

Idősek informatikai alulképzettsége

Célok -

Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Általános cél: Az időskorúak informatikai képzettségének növelése

Rövid távú cél: Az illetékes informatikai szervezetekkel való szorosabb kapcsolat kialakítása

Középtávú cél: Az idősebb korosztály számára célzott informatikai képzések szervezése

Hosszú távú cél: A korosztályi lejtő csökkentése

Tevékenységek

(a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Információgyűjtés

Együttműködés az érintett szakmai szervezetekkel

Pályázatok benyújtása

Tanfolyamok

Résztvevők és

felelős

Felelős: Önkormányzat

Résztvevők: Informatikai képzéssel foglalkozó szervezetek

Partnerek

Informatikai és számítástechnikai gazdálkodó szervezetek

Helyi civil szervezetek

Határidő(k) pontokba szedve

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása

(rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Rövid távú: Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése

Középtávú: Az informatikai képzéseket támogató pályázatok benyújtása

Hosszú távú: Az informatikai képzéssel kapcsolatos együttműködési megállapodások száma

Kockázatok
és csökkentésük eszközei

Kockázatok: Kapacitáshiány, anyagi erőforrások hiánya, a képzésekre irányuló igények hiánya

Csökkentés eszközei: támogató pályázatok elnyerése, egyéb külső források

Szükséges erőforrások

Pénz, technika, humán erőforrások

 

 


 

Intézkedés címe:

A családtervezés tudatossága

Feltárt probléma

(kiinduló értékekkel)

A családtervezés tudatossági szintjének növelése

Célok -

Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Általános cél: A tudatos családtervezés elfogadtatása

Rövid távú cél: Az illetékes egészségügyi szakmai szervezetekkel való szorosabb kapcsolat kialakítása

Középtávú cél: A gyermekvállalás társadalmi, gazdasági kölcsönhatásainak tudatosítása a fiatal nők és férfiak, mint potenciális szülők körében

Hosszú távú cél: A tudatos gyermekvállalás teljes társadalmi feltételrendszerének kialakítása

Tevékenységek

(a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Információgyűjtés

Együttműködés az érintett szakmai szervezetekkel

Pályázatok benyújtása

Résztvevők és

felelős

Felelős: Önkormányzat

Résztvevők: szociális és gyermekjóléti szervek, egészségügyi szolgálatok

Partnerek

Szociális szakigazgatási szerv

Helyi és területi egészségügyi Szolgálatok

Határidő(k) pontokba szedve

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása

(rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Rövid távú: Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése, környezettanulmányok

készítése

Középtávú: Foglalkoztatást támogató pályázatok benyújtása

Hosszú távú: Az állami gondoskodás minimális szintre történő csökkentése, a tudatos gyermekvállalások számának növekedése

Kockázatok
és csökkentésük eszközei

Kockázatok: Kapacitáshiány, anyagi erőforrások hiánya, a személyes identitás védelme

Csökkentés eszközei: támogató pályázatok elnyerése, egyéb külső források

Szükséges erőforrások

Pénz, technika, humán erőforrások

 

 

 

 


 

Intézkedés címe:

A női munkanélküliség

Feltárt probléma

(kiinduló értékekkel)

A nők munkanélküliségének növekedése

 

Célok -

Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Általános cél: A női munkanélküliségi ráta növekedésének lassítása

Rövid távú cél: Az illetékes munkaügyi szakigazgatási szervvel való szorosabb kapcsolat kialakítása

Középtávú cél: Nők bevonása a közfoglalkoztatásba vagy az időszakos munkákba

Hosszú távú cél: A nők teljes körű foglalkoztatása

Tevékenységek

(a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Információgyűjtés

Együttműködés az érintett szakmai szervezetekkel

Pályázatok benyújtása

Közfoglalkoztatás üzemeltetése

Résztvevők és

felelős

Felelős: Önkormányzat

Résztvevők: munkaügyi szakigazgatási szervek, helyi gazdálkodó szervezetek, vállalkozók

Partnerek

Munkaügyi szakigazgatási szerv

Határidő(k) pontokba szedve

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása

(rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Rövid távú: Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése

Középtávú: Foglalkoztatást támogató pályázatok benyújtása

Hosszú távú: A foglalkoztatással kapcsolatos együttműködési megállapodások száma

Kockázatok
és csökkentésük eszközei

Kockázatok: Kapacitáshiány, anyagi erőforrások hiánya

Csökkentés eszközei: támogató pályázatok elnyerése, egyéb külső források

Szükséges erőforrások

Pénz, technika, humán erőforrások

 

 


 

Intézkedés címe:

Családi krízishelyzetek kezelése

Feltárt probléma

(kiinduló értékekkel)

Krízishelyzetben alkalmazható megoldások szűk köre

Célok -

Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Általános cél: A krízishelyzetben lévők helyzetének javítása

Rövid távú cél: Az illetékes szociális szervezetekkel való szorosabb kapcsolat kialakítása

Középtávú cél: A krízishelyzetek teljes feltárása

Hosszú távú cél: A krízishelyzetek teljes felszámolása, illetve a kialakító okok megszüntetése

Tevékenységek

(a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Információgyűjtés

Együttműködés az érintett szakmai szervezetekkel

Pályázatok benyújtása

Résztvevők és

felelős

Felelős: Önkormányzat

Résztvevők: helyi szociális szervek, helyi gazdálkodó szervezetek, vállalkozók

Partnerek

Helyi szociális és gyermekvédelmi és karitatív szervezetek

Határidő(k) pontokba szedve

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása

(rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Rövid távú: Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése

Középtávú: A regisztrált krízishelyzetek száma

Hosszú távú: A krízishelyzet kialakulásának megelőzése

Kockázatok
és csökkentésük eszközei

Kockázatok: Kapacitáshiány, anyagi erőforrások hiánya

Csökkentés eszközei: támogató pályázatok elnyerése, egyéb külső források

Szükséges erőforrások

Pénz, technika, humán erőforrások

 

 

 

 

 


 

Intézkedés címe:

Megváltozott munkaképességűek helyzete

Feltárt probléma

(kiinduló értékekkel)

Megváltozott munkaképességűek alacsony foglalkoztatottsági szintje

Célok -

Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Általános cél: A megváltozott munkaképességűek munkanélküliségi rátájának csökkentése

Rövid távú cél: Az illetékes munkaügyi szakigazgatási szervvel való szorosabb kapcsolat kialakítása

Középtávú cél: Megváltozott munkaképességűek bevonása a közfoglalkoztatásba vagy az időszakos munkákba

Hosszú távú cél: A megváltozott munkaképességűek teljes körű foglalkoztatása

Tevékenységek

(a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Információgyűjtés

Együttműködés az érintett szakmai szervezetekkel

Pályázatok benyújtása

Közfoglalkoztatás üzemeltetése

Résztvevők és

felelős

Felelős: Önkormányzat

Résztvevők: munkaügyi szakigazgatási szervek, helyi gazdálkodó szervezetek, vállalkozók

Partnerek

Munkaügyi szakigazgatási szerv

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Határidő(k) pontokba szedve

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása

(rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Rövid távú: Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése

Középtávú: Foglalkoztatást támogató pályázatok benyújtása

Hosszú távú: A foglalkoztatással kapcsolatos együttműködési megállapodások száma

Kockázatok
és csökkentésük eszközei

Kockázatok: Kapacitáshiány, anyagi erőforrások hiánya

Csökkentés eszközei: támogató pályázatok elnyerése, egyéb külső források

Szükséges erőforrások

Pénz, technika, humán erőforrások

 

 

 


 

Intézkedés címe:

A helyi közösségi közlekedés feltételrendszere

Feltárt probléma

(kiinduló értékekkel)

A helyi közösségi közlekedés feltételrendszere hiányos

Célok -

Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Általános cél: A közösségi közlekedés feltételrendszerének javítása

Rövid távú cél: Az illetékes közlekedési szakigazgatási szervvel, valamint az üzemeltetőkkel való szorosabb kapcsolat kialakítása

Középtávú cél: A közösségi közlekedés gyorsítása a maximális biztonság mellett.

Hosszú távú cél: A közösségi közlekedés helyzetének javítása

Tevékenységek

(a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Információgyűjtés

Együttműködés az érintett szakmai szervezetekkel

Pályázatok benyújtása

Közfoglalkoztatás üzemeltetése

Résztvevők és

felelős

Felelős: Önkormányzat

Résztvevők: munkaügyi szakigazgatási szervek, helyi gazdálkodó szervezetek, vállalkozók

Partnerek

Munkaügyi szakigazgatási szerv

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Határidő(k) pontokba szedve

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása

(rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Rövid távú: Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése

Középtávú: Foglalkoztatást támogató pályázatok benyújtása

Hosszú távú: A foglalkoztatással kapcsolatos együttműködési megállapodások száma

Kockázatok
és csökkentésük eszközei

Kockázatok: Kapacitáshiány, anyagi erőforrások hiánya

Csökkentés eszközei: támogató pályázatok elnyerése, egyéb külső források

Szükséges erőforrások

Pénz, technika, humán erőforrások

 

 

 


2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások
(humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

1

Pályakezdők munkanélkülisége

Pályakezdők munkanélküliségének növekedése

 

A pályakezdők munkanélküliségi rátájának csökkentése

A 2011. évi Esélyegyenlőségi Terv, Gazdasági Program, Költségvetés, Vagyon-gazdálkodási Terv

Információgyűjtés

Együttműködés az érintett szakmai szervezetekkel

Pályázatok benyújtása

Közfoglalkoztatás üzemeltetése

Önkormányzat

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése

Foglalkoztatást támogató pályázatok benyújtása

A foglalkoztatással kapcsolatos együttműködési megállapodások száma

Pénz, technika, humán erőforrások

Hosszú távon fenntartható

2

Egészségügyi szakellátás

Az egészségügyi szakellátások hiánya

 

Az egészségügyi szakellátások körének bővítése

A 2011. évi Esélyegyenlőségi Terv, Gazdasági Program, Költségvetés, Vagyon-gazdálkodási Terv

Információgyűjtés, igényfelmérés

Együttműködés az érintett egészségügyi szervezetekkel

Pályázatok benyújtása támogatások elnyerése érdekében

Önkormányzat

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése

Foglalkoztatást támogató pályázatok benyújtása

A szakellátással kapcsolatos együttműködési megállapodások száma

Pénz, technika, humán erőforrások

Hosszú távon fenntartható


 

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások
(humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

3

A szociális bérlakások és szükségelhelyezésre szolgáló helyiségek létesítése

A bérlakás és szükségelhelyezésre szolgáló helyiségek hiánya

A bérlakások és szociális lakások számának növelése

A 2011. évi Esélyegyenlőségi Terv, Gazdasági Program, Költségvetés, Vagyon-gazdálkodási Terv

Információgyűjtés, igényfelmérés

Együttműködés az érintett szakmai szervezetekkel

Pályázatok benyújtása

Önkormányzat

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése

Foglalkoztatást támogató pályázatok benyújtása

A felépült bérlakások száma

Pénz, technika, humán erőforrások

Hosszú távon fenntartható

II. A gyermekek esélyegyenlősége

1

A gyermekszegénység felszámolása

A gyermekszegénység növekedése

A gyermekszegénység csökkentése és kialakulásának megelőzése

A 2011. évi Esélyegyenlőségi Terv, Gazdasági Program, Költségvetés, Vagyon-gazdálkodási Terv

Információgyűjtés

Együttműködés az érintett szakmai szervezetekkel

Pályázatok benyújtása

Közösségi fórumok, megmozdulások szervezése a kiváltó okok teljes körű feltárása, áttekintése és elemzése

Önkormányzat

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése, környezettanulmányok készítése

A hátrányos helyzet felszámolása érdekében támogató pályázatok benyújtása

A gyermekszegénység teljes felszámolása

Pénz, technika, humán erőforrások

Hosszú távon fenntartható


 

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások
(humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

2

A gyermekek speciális fejlesztését szolgáló ellátások

A gyermekek speciális fejlesztését szolgáló ellátások elégtelen volta

A gyermekek speciális ellátását biztosító szolgáltatások megvalósítása

 

A 2011. évi Esélyegyenlőségi Terv, Gazdasági Program, Költségvetés, Vagyon-gazdálkodási Terv

Információgyűjtés

Együttműködés az érintett szakmai szervezetekkel

Pályázatok benyújtása

Önkormányzat

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése

A szakellátást támogató pályázatok benyújtása

Hosszú távú: A szakellátással kapcsolatos együttműködési megállapodások száma

Pénz, technika, humán erőforrások

Hosszú távon fenntartható

3

Szabadidős és sporttevékenység fejlesztése

A szabadidős és sporttevékenységi lehetőségek igénybe vételének alacsony szintje

A gyermekek szabadidős és sporttevékenységhez történő hozzájutásával kapcsolatos feltételrendszer javítása

A 2011. évi Esélyegyenlőségi Terv, Gazdasági Program, Költségvetés, Vagyon-gazdálkodási Terv

Információgyűjtés, igényfelmérés

Együttműködés helyi és megyei sport és szabadidős feladatokat ellátó szervezetekkel

Pályázatok benyújtása támogatás érdekében

Önkormányzat

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése

Sport és szabadidős tevékenységet támogató pályázatok benyújtása

A sport és szabadidő hasznos eltöltését szolgáló együttműködési megállapodások száma

Pénz, technika, humán erőforrások

Hosszú távon fenntartható


 

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások
(humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

III. A nők esélyegyenlősége

1

A női munkanélküliség

A nők munkanélküliségének növekedése

A női munkanélküliségi ráta növekedésének lassítása

A 2011. évi Esélyegyenlőségi Terv, Gazdasági Program, Költségvetés, Vagyon-gazdálkodási Terv

Információgyűjtés

Együttműködés az érintett szakmai szervezetekkel

Pályázatok benyújtása

Közfoglalkoztatás üzemeltetése

Önkormányzat

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése

Foglalkoztatást támogató pályázatok benyújtása

A foglalkoztatással kapcsolatos együttműködési megállapodások száma

Pénz, technika, humán erőforrások

Hosszú távon fenntartható


 

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások
(humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

2

A családtervezés tudatossága

Családtervezés nem kellő megalapozottsága

A tudatos családtervezés elfogadtatása

A 2011. évi Esélyegyenlőségi Terv, Gazdasági Program, Költségvetés, Vagyon-gazdálkodási Terv

Információgyűjtés

Együttműködés az érintett szakmai szervezetekkel

Pályázatok benyújtása

Önkormányzat

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése, környezettanulmányok

készítése

Foglalkoztatást támogató pályázatok benyújtása

Az állami gondoskodás minimális szintre történő csökkentése, a tudatos gyermekvállalások számának növekedése

Pénz, technika, humán erőforrások

Hosszú távon fenntartható

3

Családi krízishelyzetek kezelése

Krízishelyzetben alkalmazható megoldások szűk köre

A krízishelyzetben lévők helyzetének javítása

A 2011. évi Esélyegyenlőségi Terv, Gazdasági Program, Költségvetés, Vagyon-gazdálkodási Terv

Információgyűjtés

Együttműködés az érintett szakmai szervezetekkel

Pályázatok benyújtása

Önkormányzat

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése

A regisztrált krízishelyzetek száma

A krízishelyzet kialakulásának megelőzése

Pénz, technika, humán erőforrások

Hosszú távon fenntartható


 

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások
(humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

IV. Az idősek esélyegyenlősége

1

Időskori foglalkoztatottság

Időskori foglalkoztatottság alacsony foka

Az időskorúak munkanélküliségi rátájának csökkentése

A 2011. évi Esélyegyenlőségi Terv, Gazdasági Program, Költségvetés, Vagyon-gazdálkodási Terv

Információgyűjtés

Együttműködés az érintett szakmai szervezetekkel

Pályázatok benyújtása

Közfoglalkoztatás üzemeltetése

Önkormányzat

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése

Foglalkoztatást támogató pályázatok benyújtása

A foglalkoztatással kapcsolatos együttműködési megállapodások száma

Pénz, technika, humán erőforrások

Hosszú távon fenntartható

2

Idősek informatikai képzése

Idősek informatikai alulképzettsége

Az időskorúak informatikai képzettségének növelése

A 2011. évi Esélyegyenlőségi Terv, Gazdasági Program, Költségvetés, Vagyon-gazdálkodási Terv

Információgyűjtés

Együttműködés az érintett szakmai szervezetekkel

Pályázatok benyújtása

Tanfolyamok szervezése

Önkormányzat

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése

Az informatikai képzéseket támogató pályázatok benyújtása

Az informatikai képzéssel kapcsolatos együttműködési megállapodások száma

Pénz, technika, humán erőforrások

Hosszú távon fenntartható


 

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások
(humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

1

Megváltozott munkaképességűek helyzete

Megváltozott munkaképességűek alacsony foglalkoztatottsági szintje

A megváltozott munkaképességűek munkanélküliségi rátájának csökkentése

A 2011. évi Esélyegyenlőségi Terv, Gazdasági Program, Költségvetés, Vagyon-gazdálkodási Terv

Információgyűjtés

Együttműködés az érintett szakmai szervezetekkel

Pályázatok benyújtása

Közfoglalkoztatás üzemeltetése

Önkormányzat

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése

Foglalkoztatást támogató pályázatok benyújtása

A foglalkoztatással kapcsolatos együttműködési megállapodások száma

Pénz, technika, humán erőforrások

Hosszú távon fenntartható

2

A helyi közösségi közlekedés feltételrendszere

A helyi közösségi közlekedés feltételrendszere hiányos

A közösségi közlekedés feltételrendszerének javítása

A 2011. évi Esélyegyenlőségi Terv, Gazdasági Program, Költségvetés, Vagyon-gazdálkodási Terv

Információgyűjtés

Együttműködés az érintett szakmai szervezetekkel

Pályázatok benyújtása

Önkormányzat

Rövid távú: 2015. december 31.

Hosszú távú: 2017. december 31.

: Együttműködési megállapodás az érintett partnerekkel

Kérdőívek kitöltése, felmérések végzése

Foglalkoztatást támogató pályázatok benyújtása

A foglalkoztatással kapcsolatos együttműködési megállapodások száma

Pénz, technika, humán erőforrások

Hosszú távon fenntartható


3. Megvalósítás

 

A megvalósítás előkészítése

 

Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák.

 

Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek.

 

Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek.

 

Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet.

 

A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

 

A megvalósítás folyamata

 

A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre.

 

A HEP Fórum feladatai:

- az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása,

- annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása

- a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása,

- az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre

- az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása

- a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

 

Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

 

 

 

 

A HEP Fórum működése:

 

A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik.

A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül.

A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására.

A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

 

Monitoring és visszacsatolás

 

A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

 

Nyilvánosság

 

A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze.

 

A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása.

 

A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit.

 

A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

 

Kötelezettségek és felelősség

 

Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek:

 

A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Dr. Bartók László jegyző felel:

-      Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása.

-      Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével.

-      Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így

o   Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program.

o   Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat.

o   Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához.

o   Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni

 

A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége:

 

-      a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása),

-      a HEP IT végrehajtásának nyomon követése,

-      az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen

-      a HEP Fórum összehívása és működtetése.

 

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői

 

-      felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.

-      Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.

-      Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak.

-      Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.

 

Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

 

Érvényesülés, módosítás

 

Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre.

A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról.

Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról.

Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

 

 

4. Elfogadás módja és dátuma

 

I. Szajol község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük.

 

III. Ezt követően Szajol község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és az 51/2013. (VI. 27.) számú határozatával elfogadta.

 

Mellékletek:

 

 

 

Szajol, 2013. június 28.                                                                     Szöllősi József

                                                                                                                                              polgármester

 

 

 

Szajol Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

 

 

 

Szajol, 2013. június 28.                                                                     Sinka Edit

                                                                                                      óvoda igazgató

 

 

 

Szajol, 2013. június 28.                                                                     Bódi Krisztina

                                                                                              SZKTT Szajoli telephely vezető

 

 

 

 

Szajol, 2013. június 28.                                                                     Dr. Bartók László

                                                                                                                                                          jegyző

 

 

 

 

Szajol, 2013. június 28.                                                                     Lévainé Rajki Orsolya

                                                                                                          igazgatási csoportvezető

 

 

 


HEP elkészítési jegyzék[2]

 

NÉV[3]

HEP részei[4]

Aláírás[5]

 

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

 

Sinka Edit

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

 

Bódi Krisztina

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

 

Dr. Bartók László

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

 

Lévainé Rajki Orsolya

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

 

 

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

 

 

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

R É T E

 

 



[1]

[2]              Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum

[3]              A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket.

[4]              A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte.

                R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte.

[5]              Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.