Vallás

Katolikus: a török hódoltság idején Szajol a szolnoki szandzsák népes faluja volt, a település a török időben is megmaradt katolikus hiten.1640-ben már önálló plébániája volt, és a váci egyházmegyéhez tartozott. A megroskadt fatemplom helyett 1744-ben kezdtek újat építeni, 1745-ben elkészült, vályogból nádfedéllel, egy oltárral. Ez a kápolna 80 évig állt. 1833-ban közadakozásból új templom épült, ezt 1885-ben felújították, és felépítették a plébánia épületét. Az oltárképet Dannhauser festette . 1884-ben Kovacsóczy István egri prépostkanonok, korábban tiszapüspöki plébános, Szajolban önálló plébánia felállítását szorgalmazta, e célból telket és földet vásárolt a plébánia részére, 1885-ben visszaállították a szajoli plébániát Nagytenyő leányegyházzal. Az első plébános Walla Károly volt. 1995-ben a templomot teljesen felújították, Dr. Lengyel István esperes úr irányításával

A katolikus templom miserendje:
Szent Mihály napjától Szent György napjáig: 1700
Szent György napjától Szent Mihály napjáig: 1800
vasárnap és ünnepnap 900

 

Református: A településen nem volt református templom, a hívők összejöveteleiket az un. "Cecei" iskolában tartották. A községtől ajándékba kapott területen a Törökszentmiklósi Református Egyházközösség, 1997-ben elkezdte az építkezést. A település első református templomát 2002.augusztus 18-án ünnepélyes keretek között adták át.

A református templom miserendje:
vasárnaponként: 830