A FALUHÁZ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSAI
Megtekinthető: Szajol, Fő út 32.
Információ/bejentkezés: 56/446-047
Helytörténeti kiállítás
A Faluház legnagyobb termébe lépve az 1920-1960 közötti évekbe csöppenünk. Ami az idősebbeknek szép emlék, az a fiataloknak ritkaság és érdekesség: régi konyhai eszközök, terített asztal ropogósra sült veknivel, s a falon hímzett terítő hirdeti:
„ Édes kincsem tedd le azt a kiscsibét, mert minden anya szereti a gyermekét.”
Kicsit bentebb menvén egy szobabelsőt láthatunk, s amint a masszív diófa ágy hatalmas dunnájára esik pillantásunk, eszünkbe jut a mesebeli Holle anyó, aki ezek segítségével hullatott fehér takarót a világra, hogy minden puha, tiszta és szép legyen.
A terem másik oldala már olyan tárgyi emlékeket rejt, amelyek falusi szakmákba engednek bepillantást. Így elcsodálkozhatunk a cipész apró szerszámain, megállapíthatjuk; hogy a boroshordóba belebújhatna egy 3-4 éves gyermek; szánkban érezhetjük a méz jellegzetes ízét, amint tekintetünk a méhész kellékeire esik; de vannak itt a mezőgazdaságban és a halászatban használt eszközök is.
A felújított iskolapadon eredeti penna és tintatartó, mellyel a kor diákjai annyit küzdöttek, annyi foltot ejtettek, s amellyel a szépírás a ma gyermekének éppígy kihívást jelentene.
Gyermekcsoport látogatása esetén a Közösségi Ház és Könyvtár dolgozói örömmel foglalkoztatják helytörténeti feladatokkal a kis fejeket és kezeket!
Emlék Mozi – Mozis Emlékek
Emléktábla hirdeti az Erkel téren (jelenleg Piactér), hogy egykor ott állt a Vörös Csillag Filmszínház. Az épületet az 1920-as években építtette Török Zoltán szajoli lakos, melyet azonban Önkormányzat – romos állapota miatt – 2019 tavaszán lebontott.
A megmaradt tárgyi emlékek és visszaemlékezések segítségével hoztuk létre kiállításunkat, mely által bepillantást nyerhetünk az 1950-1980 évek mozi kultúrájába és az épület történetébe.
A falakon eredeti műsor, előtte a mázsás súlyú vetítőgép, mely mögött a gépész ült, aki egy perc alatt kicserélte a filmtekercset, hogy a néző zavartalanul élvezhesse a történetet.
id.Hegedüs K. Ferenc emlékszoba
A család története összeforrt Szajol történetével, de már több száz év eltelt azóta, hogy az elődök királyi birtokadományt nyertek a falura, amelynek címere később megegyezett a Hegedüs család címerével. Napjainkra az egykor az 1600-as években élt két testvér – Hegedüs Demeter és János – apai egyenes ági leszármazottainak száma ötszáznál is többre becsülhető. A népes családban időközben egyre jobban feledésbe merült a múlt, már csak halványan élő legenda volt a nemesi származás is.
Az 1990-es években Hegedűs K. Ferenc (1914-2017) és unokája kezdte el kutatni a család történetét. A levéltárakban, könyvtárakban fellelt dokumentumok alapján megismerhetjük a Hegedűs család viharos évszázadait.
A kiállítás egyben emléket állít Hegedűs K. Ferencnek, aki páncélos őrmesterként vett részt a II. világháború doni ütközeteiben.
